🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > L > létesítő ok
következő 🡲

létesítő ok (lat. causa efficiens): olyan létező, mely aktusával létrehoz valamit. - Generikusan a ~ lehet első v. másodlagos. Az első ~ (causa prima efficiens) nem okozata semminek, de minden további létezőnek oka. Ilyen ~ csak egy van: Isten. A másodlagos ~ önmaga okozat, és eszközként vesz részt a további okozatok létrejöttében. - A fizikai ~ mérhető hatással hozza létre okozatát. Az erkölcsi ~ célként indítja cselekvésre a személyt. A szükségszerű ~, amennyiben feltételei adottak, kiszámíthatóan és biztosan hat. A szabad ~ a cselekvés feltételei láttán is megfontoltan cselekszik. - Alapelvek: 1. minden okozatnak megvan a maga megfelelő ~a; 2. minden ~ önmagához hasonló okozatot hoz létre, de nem kell minden adatának minden okozatban megjelennie; 3. a cselekvés módja a lét módját követi; 4. önmagának semmi nem lehet ~a, ezért lehet a ~ istenbizonyíték. - →Duns Scotus szerint a tapasztalatból kiinduló (a posteriori) →istenbizonyítás 3 lehetséges útjának egyike. Aquinói Szt Tamásnál az →istenbizonyítás öt útja közül a ~ a második: az okozatok és okok láncolatán visszafelé következtetve elérkezünk az első okhoz. Mivel pedig önmagának semmi sem lehet ~a, az első ok csak az abszolút létező (→ens absolutum), Isten lehet. **

Kecskés 1943:265.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.